Kicsit megkésve, de annál nagyobb szeretettel írok a Fehérvár Szépe versenyről, amiben már 6. éve vettem részt mint női műsorvezető. Megtisztelő, hogy évről évre visszahív a verseny főszervezője, és színvonalas gálaestet nyújthatunk a Vörösmarty Színház közönségének.
A főpróba és az előkészületek alatt műsorvezető társammal Ricsivel meg is jegyeztük, hogy "Óh ez már rutin" nekünk, simán megoldjuk, ahogy szoktuk :) Ám ez az év tartogatott számunkra meglepetéseket, váratlan helyzeteket. Természetesen, minden tudásunkat beleadva, a közönségnek azt a látszatot kelteni, hogy minden rendben van, és nem történt semmi váratlan az este folyamán, bevallom őszintén nem könnyű feladat...Főleg akkor, ha a felkonferált vendég, akire számítasz, hogy ha felkonferálod, meg is jelenik a függöny mögött... még sincs ott :)
Ebből adódott, hogy idén mi is dalra fakadtunk, és a közönséget is próbáltuk éneklésre bírni, így a színpadon mi is jókat derültünk (ahogy a fotó is bizonyítja).
Amikor már azt hittük, hogy a szokásos apróságokon kívül más váratlan az estében már nem történhet, akkor hirtelen a színház elég nagy súllyal rendelkező függönyét - amit nem kellett volna még leengedniük - , a nyakamba kaptam ajándékként, erről azért kár, hogy nem készült fotó, vagy legalábbis, hozzám nem jutott el :)
![]() |
| Váratlan helyzeteket is megoldunk ;) |
Amikor már azt hittük, hogy a szokásos apróságokon kívül más váratlan az estében már nem történhet, akkor hirtelen a színház elég nagy súllyal rendelkező függönyét - amit nem kellett volna még leengedniük - , a nyakamba kaptam ajándékként, erről azért kár, hogy nem készült fotó, vagy legalábbis, hozzám nem jutott el :)
Tanulság: soha ne mond semmire, hogy "rutin feladat" :)



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése